Tudjuk-e, hogy mit rágunk fogmosás helyett, szájfrissítésként?
Mit is tartalmaznak ezek a gumik?
Egy felmérésből derült ki, hogy a negyven év alatti nők 90%-ának táskájában ott lapul a rágógumi és napi rendszerességgel rágóznak is. S ha valami napi szinten bejut a szervezetbe, akkor nem árt tisztában lenni annak összetételével!
Mielőtt belemerülnénk az összetételbe, mint fogorvos fontosnak tartom megosztani azt az ismeretet, hogy az állandó (több órás) rágózás a rágóizmok, valamint az állkapocsízület túlterhelését okozza, mely sokszor nehezen kideríthető, ízületbe, nyakba, vállakba, fülbe sugárzó fájdalmak forrása lehet.
Minden alkalommal, amikor elkezdünk rágózni, az agy azt az információt küldi az emésztőrendszernek, hogy „emésztés indulj”! Ezért elkezdődik az emésztőnedvek elválasztása. Ha ez rendszeres és órákig tart, akkor az enzimek mennyisége egy idő után csökken (pl. inzulin elválasztás), így a táplálék, amikor valóban bekerül a rendszerbe, már kevesebb bontóenzimmel találkozik. Elégtelenné válik a bontás, következményesen a felszívódás is, ami hiánytüneteket okozhat.
A rágógumi összetevői is hozzájárulhatnak különböző betegségek, emésztési zavarok kialakulásához.
Nézzük az összetevőket!
Mit is tartalmaznak ezek a gumik?
Szorbit, xilit, mannit, gumi alap, glicerin, természetes-és mesterséges aromák, aszpartám-aceszulfámsó, szójalecitin, hidrogénezett kókuszolaj, színezékek (titánoxid), BHT, almasav, citromsav stb.
Részletesebben a fontosabbakról:
Szorbit, xilit, mannit: Eredetileg cukorból készítik őket, de ezek sokkal több kárt tudnak okozni, mint az eredeti alapanyag. (Hasi fájdalmak, hasmenés, súly gyarapodás stb.)
Gumi alap: egy olyan mix , ami elasztomerek, lágyítók, töltőanyagok és gyanta keveréke. Tartalmaz még paraffint (kőolajfinomítás mellékterméke) és polivinil acetátot is, mely egy ragasztó féleség. Nyálkahártyán keresztül, rágás közben sok-sok minden felszívódik…!
Mesterséges aromák: egyre több olyan kutatási eredmény lát napvilágot melyben igazolódik, a mesterséges táplálék-kiegészítők rákkeltő hatása.
Aszpartám: nagyon toxikus anyag. Egy excitoxin ami az agyi neuronokra van káros hatással. Ezért több, az agyszövetből kiinduló betegséggel hozzák összefüggésbe. Számtalan élelmiszer adalékanyaga.
Hidrogénezett kókuszolaj: a benne lévő transzzsírok miatt káros az egészségre.
Színezékek: titán dioxid (kék2, piros40) kóros sejtanyagcserét provokálnak.
Legyen a táskában inkább élelmiszer tisztaságú Borsmenta olaj, Teafa olaj vagy Grapefruit-mag kivonat. Otthon pedig fogmosás után használjunk kókuszolajat és szódabikarbónát, a szájnyálkahártya egyensúlyának a visszaállításához!
Kismamák szájápolása
Tévhit, hogy a terhesség alatt normális a fogromlás, fog elvesztés. A megnövekedett ásványi anyag szükségletet a többlet táplálékból és a csontokból pótolja a szervezet. Viszont a terhességi hormonok megváltoztatják a test működését, többek között a leendő mamák fogínye is különösen érzékennyé válhat. Ennek oka, hogy a nyál antibakteriális, semlegesítő hatása csökken, miközben a mennyisége és a savassága nő, kiváltképp az első trimeszterben jelentkező hányás, hányinger miatt. Ezek a hatások gyengítik a fogzománcot és a felhalmozódó lepedékben gyorsan elszaporodnak a baktériumok. Az egyébként egészséges ínyű kismamáknál is előfordulhat ínygyulladás, ami kezelés híján felduzzadhat, fogmosáskor, étkezéskor vérezhet, remek táptalajt biztosítva a baktériumoknak. Aki tudatosan készül a gyermekvállalásra, figyeljen fogaira, szájnyálkahártya egészséges állapotára, már a fogantatás előtt! De mindenképp ellenőriztesse fogait a terhesség elején, s ne csak akkor, ha már észleli, hogy vérzik az ínye.
Akinél korábban is fennállt fogágybetegség, a terhesség alatt a tünetek tovább súlyosbodhatnak. A megváltozott hormonháztartás és a meglévő ínybetegség következtében a fogakat rögzítő kollagén rostok meglazulnak és a fogak mozgathatóvá válnak. A gyulladt ínyben tasakok alakulhatnak ki, amik tele vannak agresszív baktériumokkal, melyek eljuthatnak távolabb is a szervezetben, illetve a magzathoz is. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a fogágybetegséggel küzdő kismamáknál, háromszor gyakoribb a koraszülések száma. Ezért fontos, hogy időben kiszűrjük illetve kezeltessük a meglévő gyulladást.
Étkezés után azonnal nem tanácsos fogat mosni, ugyanis étkezéskór a szájban képződött savak felpuhítják a zománcot. Időt kell hagyni, kb. 1/2órát, hogy a visszakeményedés megtörténjen (a felpuhult zománcba visszaépüljenek a kioldódott ásványi anyagok).
A folyamatos nassolás hatására állandó savas közeg alakul ki a szájban, s nincs idő a zománc regenerálódására, így a fogazat állandó szuvasodást segítő közegben van.
- Egy fogmosás ideje min. 3perc (homokóra, különösen családoknál nagyón jó módszer)
- Fogkrém típusa összetétele folyamatosan változzon, előnyben a növényi hatóanyagok!
- Vérző ínytől nem riadunk vissza, ez csak jelez nekünk, hogy ott erősebben kell dörzsölni! Két hét alatt ettől garantáltan visszafejlődik!
- Nyelvet is dörzsölni kell! (…a rendszerességtől múlik a hányinger)
- A fogközök tisztítására nem fogvájót használjunk, hanem fogköztisztító kefét, legalább este! Kérje orvosa tanácsát, hogyan s melyiket használja!
- Szájvizet csak indokolt esetben használunk, az sem mindegy, hogy melyikre költünk. Csak magunkat csapjuk be, ha rendszeresen a nem megfelelő hatékonyságú fogmosást zárjuk egy szájvizes öblítéssel. Elpusztítja a normál,, védekezésre szolgáló baktérium közeget is és szárítja a szájnyálkahártyát, s ha igazán szükség lesz rá nem fog hatni.
A szülői felelősségről
A gyermek szájüregének baktérium miliőéjért szülőt terheli a felelősség…
Gyermekeink megszületésének második órájától már megjelennek az első tipikusan az ő szájflóráját „berendező”baktériumok. Az anya nyálösszetételének döntő szerepe van ebben a folyamatban.
Az anya elégtelen szájápolási szokásai miatt kialakuló íny gyulladása, fogágy betegsége komoly rizikótényezőt jelent a gyermek számára, ugyanis két és féléves korra egy stabil szájmiliő alakul ki, ami meghatározó jelentőségű a szájüreg jövőbeni egészsége szempontjából. Amennyiben eddig az életkorig sikerül a fogszuvasodás és a fogágy betegség kórokozóit távol tartani, a későbbiekben ez a valószínűség csökken. A baktériumcsírák átvitelének megakadályozásáért a szülőket és családot terheli a felelősség!
Ne csókolgassuk szájon gyermekünket és legyen mindig külön evőeszköze!
Fogágybetegségek
A nem megfelelően tisztított szájban elszaporodnak a káros baktériumok, lepedék formájában ez lerakódik, megkeményedik, majd idővel az íny alá bejutva állandó, panaszokat azonban sokáig nem okozó, gyulladást okoznak. Ez idézi elő a fogak meglazulását, majd elvesztését. Az ilyen állapotot már kezelni sem lehet. A kezeletlen fogágy betegség a csont szerkezetét úgy károsítja, (kóros szövetek foglalják el a csont helyét) hogy innen az implantátum kilökődik.
Az állcsontokat is érintő fogágybetegség kialakulásáért a fogkőben lévő baktériumok mellett bizonyos genetikai faktorok megléte is felelőssé tehetők. Ekkor a baktériumok által kiváltott gyulladásos reakció során olyan vegyületek képződnek amelyek érfalkárosodást is okozhatnak. Az erekben felrakodó plakkok letöredezve elsodródnak majd dugóként fennakadva szív-érrendszeri, agyi elzáródásokat okozhatnak.
Így függ össze a szájban felgyülemlő maszat-fogkő-ínygyulladás-fogágybetegség a szívinfarktussal és az agyi elzáródással.
Célom nem riogatás, csak gondolatébresztés volt!
Megelőzés
A tejfogak és a maradó fogak leggyakoribb megbetegedése a fogszuvasodás, melynek kialakulásában jelentős szerepet játszik a lepedék (plakk). Ezért fontos a helyes fogmosási technika elsajátítása már gyermekkorban. Illetve felnőve ez egyéb fogápolási eszközök ismeret, fogselyem és fogköztisztító kefe használata a fogak közötti részek alaposabb tisztítása érdekében. Így megelőzhető az ínygyulladás, amely idővel fogágybetegséghez vezethet.
Fontos a gyerekeket a rossz szokásaikról mielőbb leszoktatni, ilyen pl. az ujjszopás, cumizás, amely miatt kialakuló szabálytalan fogazat, rágási nehézséget, beszédhibát okozhat, illetve esztétikai problémát jelenthet. Nagyon fontos a rendszeres legalább (!!) félévenkénti fogászati kontroll. Így hamar kiszűrhetők a negatív elváltozások, amelyek még időben, kis beavatkozással kezelhetők. Mindezeken túl felnőtteknél roppant fontos a rosszindulatú daganatok kiszűrésére vonatkozó alapos szájvizsgálat elvégzése.
Fogmegtartás
Súlyos és drága beavatkozásokat kerülhetnek el azok, akik megfelelő figyelmet fordítanak a szájápolásra és fél évente, maximum évente felkeresik fogorvosukat, ha nincs panaszuk akkor is.
A vizsgálat során észreveszünk olyan kezdődő, néma szuvasodásokat, amelyek lassan (négy év alatt!) válnak olyan mély folyamattá, hogy a külső réteg a zománc beszakad…” letört a fogamból egy darab” – mondja a páciens. Ilyenkor már mély szuvasodásról van szó, ami ekkor már csak gyökérkezeléssel vagy gyakran már azzal sem menthető meg.
S hogy ne csak a fogakról beszéljünk, felhívhatja az orvos a figyelmet egy kezdődő fogágy betegségre, észrevehet kezdődő daganatos betegséget, cukorbetegséget, vérképzőszervi betegséget, autoimmun folyamatot, amik ha már jeleznek, gyakran csak a tüneteket lehet elfedni.
S az orvos igazi munkája, sikere, az időbeni felismerés!